Teizmus - Agnoszticizmus - Ateizmus
Az elmúlt időben egyre többet foglalkoztatnak a vallások, hitek, ateisták, pro és kontra gondolatok. Miért hiszünk? Mi a hit, mire kell az nekünk és léteznek-e istenek, merre tovább? E három szó egymás utáni követése nem véletlen. Három állomásról van szó, vagy legtöbb esetben végállomásról.
Kezdeném a teizumussal, melynek nagyon régi múltja van az emberi civilizációkban, a Föld bármely pontjára megyünk ott az élő nép/közösség hisz valamiféle felsőbbrendűben amellyel magyarázhatja azokat a jelenségeket amelyek körülöttük történnek és amit nem tud a mindennapos dolgokkal megérteni. Ekkor "szükséges" egy olyan jelenségre vagy nevezzük istennek amelynek a jelenléte különösebb erőfeszítés nélkül megmagyaráz bármit ami számunkra érthetetlen. Ezeket az isteneket sorra megformálták az emberek, gondoljunk csak az ókori görög istenekre, akikben a jelentben maguk a görögök sem hisznek már, vagy ott vannak az egyiptomi istenek és sorolhatnánk még egy párat.
Mindenképp a kereszténységet emelném ki, hisz számunkra - itt gondolok főleg európaiakra - ez az elfogadott hit és vallás. Hogy miért ez a világon az egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb? A magyarázat egyszerű. Mi európaiak mindig is szerettük saját nézeteinket ráeröltetni más népekre, így volt és van ez a vallással is. Így volt ez Ausztráliával és minden olyan területtel ahol az európaiak több időt töltöttek el. Ki-ki maga döntse el, mennyire volt ez etikus a mi részünkről.
Egy új szóval, de nem egy új érzéssel ismerkedtem meg nemrég olvasva R. Dawkins Isteni téveszve c. könyvét. Az agnoszticizmus jelensége főleg az olyan emberekre jellemző, - hogy így fogalmazzak - akikben valamiféle ellenérzése vagy gyanakvása van a hitben és a vallásban. Úgy hiszem, hogy ez egy jó állomás - de semmiféleképpen nem jó végállomás - arra, hogy tiszta szemmel lássunk. Azzal, hogy a demokrácia szabadságokat adott a kezünkbe nem csak a testi de szellemi szabadságot is maga után kellene vonja (ahová a vallást is sorolnám). Ugyanúgy minden embernek jogában áll tudni az igazat, hogy kik vagyunk, és hogy miért vagyunk itt... Szerintem nem egy felsőbbrendű valaki végett... Összegezve azt akarom mondani, hogy a gyerekeknek nem csak a Bibliát kellene a kezükbe nyomni, hanem a lehetőséget, hogy mással is megismerkedjenek.
Ennek a szónak a hallatára legtöbb ember elszörnyülködik, pfúúú te ateista vagy? Akkor te biztos gyilkos, bűnöző, erkölcstelen ember vagy... Én ezzel abszolút nem értek egyet, a válaszom a történelemben rejtőzik, gondolkodjon mindenki ezen el, nem untatnám magam ennek a boncolásával (gondolok itt főleg az elmúlt 2000 év vallási vezetőire és a vallás nevében tett cselekedeteiről).
Szomorúan nézem, hogy a vallás mennyire tudja irányítani az embereket. Betegesen hisznek, úgy hogy meg se fordul a fejükben, hogy van-e bármilyen alapja annak amiben hisznek? (igen ott a Biblia, de valóban hinnünk kell abba aminek az alapja egy olyan könyv amely Özönvízről, csodafákról, Ádámról és Éváról ír?).
Sajnos legtöbb embernek olyannyira erős a hite, hogy nincs ahhoz elég ereje, hogy megkérdőjelezze a hitet, hisz azzal bűnbe kerülne...
Az ateizmus NEM vallás, nem hit és nem sátánizmus. Hisz a logikára alapozva, ha nem hiszek Istenbe, azzal egyértelműen nem hiszek a teremtményeimben, úgy mint a sátán, paradicsom, pokol, nemde?!
A hitnek erős pszichológiai következménye van az emberre nézve, hisz "terrorizál" bennünket, folyton a pokollal fenyeget és az ördöggel. Azok se mernek NEM hinni akik egész életükben az isteni tízparancsolat megfelelően élnek, és milyen erős fájdalommal járna ez az embernek, ha megtudná és rájönne arra, hogy mindaz amire az életét szentelte és mindaz amit egy könyv ígért neki, ha betartja a parancsait, nem létezik. Ez mekkora lelki törést okozhat? Talán ez az oka annak, hogy sokak olyan hevesen tiltakoznak az ateizmus ellen? Ez is egy lehetőség.
Összegezve, engedjük meg mindenkinek, gyermekeinknek, barátainknak és minden embernek, hogy ismerkedjen meg mindkét oldallal, hagyjuk, hogy ki-ki maga döntse el, hogy mibe és kibe akar hinni. Ezt hangsúlyozza ki Dawkins is, hogy ő nem arra kér az embereket, hogy ateisták legyenek, hanem arra kéri, hogy gyermekeiknek adják meg a lehetőséget, hogy döntsék ők maguk el, hogy mit akarnak hinni, melyik oldalra akarnak állni, és ne tömjük beléjük mindazt, ami akár egész életüket lelki betegségbe taszítja.
Végre, végre! Vártam már, hogy elkezdj egy blogot!
VálaszTörlésNa, akkor a bejegyzéshez. Kezdeném néhány elgondolkodtató kérdéssel:
Hogyan határozod meg azt a szót, hogy *hit*?
Azt írod: "Sajnos legtöbb embernek olyannyira erős a hite, hogy nincs ahhoz elég ereje, hogy megkérdőjelezze a hitet, hisz azzal bűnbe kerülne..." - ezek az embereknek a hite erős, vagy inkább félnek valamitől?
Azt írod: "A hitnek erős pszichológiai következménye van az emberre nézve, hisz "terrorizál" bennünket, folyton a pokollal fenyeget és az ördöggel." Ezt Dawkins könyvében olvastad, vagy saját tapasztalatod?
A nevelés részhez:
Hol húzódik szerinted a szülők felelőssége a gyermek oktatásában? Ha a szülők hívő keresztények, buddhisták, a sintót követik ne éljenek ennek megfelelően otthon, annak érdekében, hogy a gyerkőcöt nehogy befolyásolják? A gyerek nem fosztaná-e meg ezzel a szüleit a szabad vallásgyakorlás jogától? Másrészt, hogy gondolod, hogy hitelesen tudnának képviselni iszlám szülők keresztény tanokat? Ha meg nem hitelesek, akkor vajmi keveset ér a nevelés, nem? Dawkins ezen elképzelése számomra utópisztikus, és megvalósíthatatlannak tűnik. Olyan mint a gender kérdés. Bizonyos országokban nem szabad már az ovisokat kisfiúnak és kislánynak hívni, mert majd ők eldöntik, hogy melyik nemhez akarnak tartozni, ha felnőnek.
Válasz Norbsnak:
VálaszTörlés1. Nem az én dolgom meghatározni a hitet, úgy gondolom, DE nyilván elkerülhetetlen, hisz nem dobigálózhatok csak úgy szavakkal.
Mindenképp kihangsúlyoznám, hogy a hit-et vallási értelemben használtam. Valószínűnek tartom, hogy ezt a hinni szóból deriválták, és ma már legtöbbször csak az istennel való kapcsolatot írjuk le ezzel a szóval. Magyarán, a hitünk az isten felé irányul s nem emberek felé. Nyilván ennek a szónak az értelmezése ismét a szabad és a liberalista gondolkodás új értelmet is szövött már a 21. században.
Összefoglalva, a hit az a lelki kapocs ami által, hogy úgy mondjam "kommunikál" az ember és az ő istene...
(2.) Olvastam is, de tapasztalom is! Kedves barátom ne feledd azt, hogy a református vallás közel sem az a vallás ami jelenünkben átfogó képet adna egy világi vallási nézetről, ha érted mire gondolok. Valljuk be, hogy átlagban a vallások a 21. században is nagyon agresszívak, mind a híveihez, mind pedig a többi vallással szembe is. Azt se feledd el, hogy mivel zsarolja isten azokat akik más utat választanak? Azt se feledd el, hogy ha engem azért teremtett úgy ahogy, adott szabad akaratot és megáldott minden földi jóval, miért nem engedi meg, hogy bünhődés nélkül én Allahot kövessem? Miért van az, hogy aki más vallásba született, és másként nevelik a szüleik alapból nincs esélye és elkárhozik, nem így van? Épp ezt szeretném kihangsúlyozni, hogy ha isten logikusan gondolkodna, miért tenne ilyen kijelentést? Akkor több milliárd újszülött aki talán ha megválaszthatná, hogy mit szeretne lenni, alapból elkárhozik... Ez itt a probléma...
(3.) Amikor leírod azt a mondatot, hogy szabad vallásgyakorlás azt hiszed, hogy ez "liberális" mondat, hogy te ezzel leveszed a kezed és megadod a lehetőséget mindenkinek, hogy választhasson. Itt megint nem a megfelelő helyre teszed a hangsúlyt Norbi, a hangsúly mindenképp azon van, hogy Akarom-e a vallást gyakorolni, és nem azon, hogy melyik vallást!
Érted?
Remélem minden kérdésedre megfelelően és érthetően válaszoltam!
Peace
1. Köszönöm, hogy meghatároztad neked mit jelent a hit. Jó, mert most már értem, hogyan használod.
VálaszTörlés2. Nem egészen értem miért említed, hogy a református vallás nem ad átfogó képet a világi vallási nézetekről. Persze, hogy nem ad, hisz azért református.
Néhány dolgot elöljáróban tisztáznék:
Vallások alatt én a kereszténység, buddhizmus, sintoizmus, iszlám, stb-t értem.
A református, katolikus, baptista, evangélikus, unitárius a keresztény vallás felekezetei. A felekezetek azért alakultak ki, mert nem értettek egyet bizonyos kérdésekben. Tehát az egyes felekezetek között különbségek lesznek. Az egyes vallások között meg még nagyobb különbségek, természetesen.
Nem tudok róla, hogy Isten bármivel is zsarolná az embereket. Megengedi neked, hogy bűnhődés nélkül Allahot kövesd. Én, és még jó néhány keresztény így gondolja. És tudom, hogy vannak olyanok akik nem így gondolják. Vajon itt Isten a rossz vagy jó, vagy azok akik gyakorlatba ültetik azt amit gondolnak Istenről?!
Aki más vallásba születik, és abban is hal meg nem kárhozik el törvényszerűlég, szóval nem úgy van az én hitem szerint. Ez itt nem probléma.
3. Én értem, csak a kérdésemre ez a vagy vallás vagy nem vallás nem ad választ. Hisz a kisgyermek utánozva tanul egész sokáig. Tehát akkor korlátozza az én vallásgyakorlásom, mert nem szabad nyíltan a családban imádkozzak. Nemdebár?! Sőt a gander kérdés még mindig nagyon hasonlít a vallás-nem vallás kérdéshez. Nem szabad megmondani a gyereknek, hogy a társadalom kisfiúnak hívja az olyanokat, akiknek az lóg a lába között ami neki.
Jó, kezdjük ismét előlről.
VálaszTörlés(1.) Ezt csak röviden és átfogóan értelmeztem....
(2.) A lényeg nem a vallások vagy felekezetek osztályozásán, besorolásán van. A lényeg, hogy mindnek ugyanaz a célja... (ha egyáltalán van olyan a vallásnak)
Te minek nevezd azt akkor amit leírtam az első kommentembe, ha nem teszed ezt meg azt meg, így jársz, ez nem zsarolás? Miért nem mondja azt, hogy tedd azt amit szeretnél, én teremtettelek, én úgy is szeretni foglak! Spec, ha nekem lesz gyerekem és azt mondja majd, hogy figyu apu: én buddhista akarok lenni, mert azt látom jónak, én ugyanúgy szeretni fogom, hiába ellentmond az én nézeteimnek, és valamilyen szinten én "teremtettem". Kicsit durva a példa, de valahogy próbálom megértetni veled a nézeteimet.
Hogy hogy nem kárhozik el? Én emlékszem ilyen idézetre a Bibliából!
(3.) Megint rosszul érted, nem a szülő kell lemondjon a vallásról, hanem megfelelően oktatásban részesíteni a gyerkőcöt, ahhoz, hogy ne csak egyik vagy másik oldalt ismerje meg. Én csak ennyit szeretnék :)
2. Mi mindnek a célja? Szerintem nincs közös céljuk.
VálaszTörlésNe érts félre, nem azt mondtam, hogy nincsenek olyan felekezetk és vallások, amelyek nem zsarolással vagy lelkiismeretfurdalás keltéssel tartják maguknál a tagokat. Én csak annyit mondok, hogy ez nem egyezik meg azzal amit Isten (ha létezik) akar. Ezt a bibliából következtethetjük.
Ha emlékszel olyanra a Bibliából, annak akkor van bizonyító ereje, ha kikeresed és idézed honnan olvastad.
3. tehát akkor arról beszélsz, hogy nem lenne szabad az iskolákban egyetlen nézetet oktatni, hanem többet kellene?
Mondjuk a kérdésemre ez még mindig nem válasz. A gyerek otthon is - a szülei megfigyeléséből és utánzásából tanul. Azt mondod a szülő nem kell titkolja a hitét a gyerek előtt. Hogyan küszöbölnéd ki, hogy a szülő hite befolyásolja a gyerkőc nézeteit?