Kicsit megvárakoztattam magam és titeket a következő bejegyzéssel, és nem vagyok még valami folytonos, de lássuk mindjárt a második témát. A következő lépésben a vallás és a ember kapcsolatát tárgyalnám, jó-jó, teszitek fel a kérdést, miért kell ezt tárgyalni, mi köze van ennek az erkölcshöz és az emberhez, na és hogy befolyásolja ez az emberi erkölcsösséget...?
Tudom, hogy nem egy olyan téma ez, amit sokakat foglalkoztat, gondolom sokaknak nem ez a mindennapok legnagyobb problémája, de úgy vélem, hogy nagyon érdekes téma, többek között azért, mert tényleg erős kapcsot érzek a vallás és az embereknek azzal a felfogásával, hogy a vallás egy fiatal gyereknek megfelelő erkölcsi alappal tud szolgálni. Ezt is két részre osztanám, és mielőtt belemerülnék, azzal valamelyest egyetértek, hogy sok vallás (nem mindegyik!), "jóra" tanitja gyerekeinket, zavar az, hogy sokunk a Bibliát tekintjük mindennek a forrásaként. Ez a kincs, szerintem az emberi lény egyik csodája, túl egyszerű az, hogy egy könyvhöz és az azokban megirtakhoz kapcsoljuk mindezt.
Nos...
Nem könnyű meg kell hagyni, honnan is kezdhetném ennek a boncolását, mennyire kell visszamenni az időben ahhoz, hogy megfelelő rálátást kapjunk... Gondoltam, hogy kicsit szélesebb perspektivát kináljak, rákerestem angolul hogy: connection between human and religion, és egy jó kis videobeszélgetést találtam egy pszichológus úrral. ime, aki eléggé átfogja a témát.
Millió karaktert lehetne erről a témáról irni, főleg, ha figyelembe vesszük a rengetek vallást amely a Földünkön jelen van és amelyek mind másféleképpen próbál kapcsolatot teremteni az emberrel és mindegyik másra tanít bennünket más eszközökkel... Valószinüleg a legerősebb erkölcsi dogma, hogy igy fogalmazzak, az a tízparancsolat. Nem sorolnám fel, gondolom sokunk kapott vallási nevelést, és tudjuk pontosan ezeket, vagy ha nem is pontosan, de tudjuk, hogy miket ir elő nekünk. Ezeket a parancsolatokat, hogy úgy mondjam, a mindennapjainkat uralják, vagy kellene uralják és ennek megfelelően kell leéljük életünket ahhoz, hogy a mennybe kerüljünk, vagy egy jobb világra ahol a hozzánk hasonló erkölcsös emberek lesznek. Felvetődő kérdés, hogy ezeknek a betartásával emberibbek leszünk (erre a válasz gondolom, hogy egyértelmű), de egy második kérdés ami felvetődött bennem, hogy ezekhez a törvényekhez mindenképp szükséges a vallás? Lefordítva, tényleg csak Isten az aki ezt meg tudta fogalmazni, mi emberek erre nem jöhettünk - hogy úgy mondjam - magunktól rá, hogy mi helyes és mi nem (egy szociális élőlénynek)? Tárgyaltam az első bejegyzésbe, hogy ez az emberi fejlődéssel párhuzamosan alakulhatott ki. Nos, ezzel itt véget is érne egy a bejegyzés, ezzel a kérdéssel, hogy tényleg kell-e nekünk az Isteni "beavatkozás" az erkölcshöz, vagy ha nem is Isteni, de vallási...
Jó olvasást!
Jó olvasást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése